A Nagyboldogasszony- (Mátyás-) koronázó templom és királyi esküvők színhelye volt. A gótikus és többször átalakított római katolikus templom mai neogótikus alakja a XIX-XX. század fordulóján készült el.


Mátyás király építtette a hatvanméteres tornyot

A Nagyboldogasszony-templom építése IV. Béla király idején kezdődött kora gótikus stílusban (1255-1269). Ebből a korból származik az északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, úgynevezett Mária-kaput a XV. században (a látogatókma itt léphetnek be), majd Zsigmond és a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király bővíttette tovább a templomot. Utóbbi a hollós címerével díszített, hatvan méter magas déli toronnyal, 1470-ben. Innen származik a gyakrabban használatos Mátyás-templom elnevezés.

A török uralom alatt mecsetté alakították, majd a vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették. 1895-1903-ban Schulek Frigyes (1841-1919) tervei alapján neogótikus stílusban felújították. Ekkor készültek a ma látható freskók és belső díszítések a kor legnevesebb művészei, Lotz Károly (1833-1904), Székely Bertalan (1833-1904), Zichy Mihály (1825-1906) közreműködésével.

A Szentháromság kápolnában nyugszanak díszes szarkofágjaikban III. Béla magyar király (uralkodott 1173-tól 1196-ig) és felesége, Antiochiai Anna. Földi maradványaikat 1898-ban hozták ide, Székesfehérvár romkertjében feltalált sírboltjaikból.

A liturgikus kellékek között különleges értéket képvisel az úgynevezett Mátyás-kehely, amely a templom középkori kegytárgyai közül való. XVII. századi munka a Fekete Madonna - az ébenfából faragott szobor a híres lorettói kegyszobor hű másolata.
A templom kincstára, altemploma látogatható.

A Duna nyugati oldalán, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

A Várhegy a Mátyás-templommal és a Halászbástyával

"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. Ma a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed - s hozzá a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület - 1987 óta része a Világörökségnek. Hozzá tartozik még a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz.


A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti.



Kelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A királyi várpalota I. (Nagy) Lajos (1342-82), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-90) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. 1541-ben a török elfoglalta. A másfél évszázados török uralom alatt az erődítmény és épületei romlásnak indultak, amit betetőzött a vár visszavételének 1686-os végső ostroma, amikor a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét.

A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században, majd 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.

A polgárházak udvarai, földszinti traktusai, ülőfülkés kapualjai, pincéi a kiszáradt kutakkal az elfelejtett középkor kincses Budájának hangulatát idézik, érdemes szinte házról házra végigsétálni rajta. A királyi palotához közeli épületek már a klasszicizmust is képviselik.


Kilátás a várból
Sétára hív a Tóth Árpád-sétány, ami a negyed keleti oldalán végighúzódva nemcsak csöndes, parkosított sétateret, de szép kilátást is nyújt Budára. Panorámában azonban nem vetekedhet a keleti oldaléval. A Halászbástyáról, a Palotatérről a Világörökséghez tartozó kilátás nyílik a pesti oldalra, a Dunára.

A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség - ilyen többek között a királyi palota, amely (más történelmi épületekhez hasonlóan) országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.

A 2002 óta a Világörökségek között számon tartott Andrássy út hármas tagozódása ellenére kivételes építészeti egységet mutat, aminek az a magyarázata, hogy alig több mint tíz év kellett a teljes kiépüléséhez.
A 2,3 kilométer hosszú Andrássy út nyomvonalát 1872-ben tűzték ki, és 1884-ben már csak egyetlenegy foghíjas telek árválkodott, de egy év múlva azon is palota állt. A világvárosi rangra törő Pest-Buda megújulásának második korszaka itt kezdődött.
A pesti sugárút - a mai Andrássy út - beépítése háromféle mintát követ. Az Oktogonig zártsorú. Bérpaloták állnak szigorú rendben egymás mellett a legbelső szakasz több mint egy kilométerén. Túl az Oktogonon - a nyolcszögtéren - egészen a Kodály köröndig, a házak egy kissé beljebb húzódnak, helyet engedve a fasorral árnyékolt valamikori lovasporondnak; ahol szépapáink rúgtattak hátasaikon a Liget felé.
Túl a négy történelmi szoborral s a százötven éves óriásplatánokkal ékesített Kodály köröndön, ismét megváltozik a képlet: előkelő nyaralóvillák épültek itt előkerttel, tornyokkal, mozgalmas homlokzattal. Ilyen városi paloták és kertek bőven találhatók az Andrássy útra nyíló és az azzal párhuzamos első utcákban is. Főleg a sugárút jobb oldalán, ahol valóságos villanegyed alakult ki.
A sugárút jelentőségéhez fogható - annak városrendezési és városképi hatását megjelenítő - újabb akció kezdődött az 1880-as években. Egy századok óta kiszáradt Duna-ág medrének ívét követve építették meg a bérpaloták hosszú sorát a Nagykörúton is.
Az Andrássy út legbelső szakaszán kétségtelenül legértékesebb a Magyar Állami Operaház palotája. De itt található a régi Zeneakadémia; a régi Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is.
Az Andrássy útnak van egy olyan kincse is, amely a felszínen nem látható: a millenniumi föld alatti vasút. Ez is megáll a Hősök terén, ahol az Andrássy út véget ér.
forrás

Az Andrássy úti közúti közlekedés létesítésére a két nagy konkurens szövetkezett. A B.V.V.V. és a B.K.V.T. 1894. január 22-én nyújtotta be közös ajánlatát a Sugár út alatti földalatti vasút megépítésére. Az 1894. május 15-én megtartott közigazgatási bejárást követően a kereskedelemügyi miniszter 1894. augusztus 9-én adta ki a 90 évre szóló engedélyokiratot, majd augusztus 10-én megalakult a Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt.Az építés engedélyezésekor kikötötték, hogy a vasutnak el kell készülnie a Milleneumi Kiállításra. Ennek érdekében a hatósági eljárást is meggyorsították. Az okiratot 1894. augusztus 9-én írták alá. A vasút építésére és felszerelésére mindössze 20 hónap állt rendelkezésre. Az építkezést előkészítő munkákat már az engedély okirat kézhezvétele előtt megkezdték. A vasút kivitelezését atervező Siemens és Halske Cégre bízták. A föld- illetve betonmunkát és szerelést Wünsch Róbert budapesti vállalkozó végezte. A pálya fedett részét felülről leásva az egész szakaszon egyszerre készült kubikos munkával. A munkavégzést felgyorsította a kiemelt bérezés is, mivel nem órabért, hanem mennyiségbért fizettek: minden talicska kitermelt föld után 1 koronát. Ez azért elég magas bér volt, mert az akkori viszonylatban egy kubikos átlag keresete a napi 1-2 koronát sem haladta meg, itt pedig akár 10-15 koronát is keresett naponta. Az építési dokumentumok közül különös figyelmet érdemel a vasút építési naplója. A vezető főmérnök, Vojtek Ödön beszámolt benne az építés hétköznapjairól, az alkalmazott műszaki megoldásokról, s a munkákat hátráltató körülményekről is. Így a talajvíz okozta nehézségekről a Bajza utca és a Városliget közötti szakaszon. Itt "szádfalat” és víznyelő kutakat építettek, az alagút oldalfalait szigetelték. A födém aszfalt-nemez szigetelésének pontos leírása is a naplóból ismerhető meg.

A födém elkészítésénél alkalmaztak először a világon vasbeton, ez ugyanis Wünsch Róbert magyar vállalkozó világraszóló találmánya volt! Az építkezésnél a legkorszerubb gépeket alkalmazták: villamos üzemu betonkeverőt, szivattyút és kotrógépeket is. Az építkezés legkritikusabb pontja a körúti Főgyujtőcsatorna kereszteződésénél volt. Nem volt lehetőség a csatorna áthelyezésére, ezért a vasutat fölötte vezették el. Ez a keresztezés szabta meg az egész alagút magasságát.Az építési munkákkal párhuzamosan folytak a szerelési munkák. Az 1896. április 11-én tartott hatósági bejáráskor a vasút lényegében kész volt, csak néhány kisebb munka elvégzését írták elő a jegyzőkönyvben. "Az 1435 mm nyomtávolságú pálya Bánovits rendszerű vaskeresztaljas felépítményhez rögzített asszimetrikus Vignol-sínekből épült. A 24,2 kg/fm-es sínek Hartmann-féle szabadalom szerint átlapolt illesztésekkel voltak összekötve." "A tervezett földalatti vasút útvonala a Gizella tértől (Vörösmarty tér) a Városligetben levő Széchenyi fürdőig vezetett. Az építkezést 1894. augusztus 7-én kezdték meg az Andrássy út külső részén, a vállalkozó a Siemens-Halske cég és Wünsch Róbert voltak." Széchenyi fürdői végállomás épülete "A 3,68 km. hosszú vonal -ebből 3,22 km alagútban- húsz hónap alatt, a meghatározott időre és a megengedett 3,6 millió forint költségvetési keretet nem túllépve készült el." "1896. május 2-án a délutáni órákban megindult a forgalom a kontinens első és már megnyitásakor villamos üzemű földalatti vasútján." "A vonalon a végállomásokkal együtt 11 megállóhely volt, kilenc az alagúti szakaszon. Az átlagos megállótávolság 375 m."

Technikatörténeti érdekesség a fennmaradt motorkocsi egyik első terve, amelyen még három sínes – a mai Metróhoz hasonló rendszerrel tervezték az áramvezetést. A műszaki rajzot különösen értékessé teszi, hogy a megváltoztatott elképzelés szerint ezen a terven rajzolták be ceruzával a felső vezetéket és a hozzátartozó áramszedőket.Az építési munkákkal párhuzamosan folytak a szerelési
munkák. A kocsikat, amelyeket a Schlick Gyár készített a tetszetős külső mellett korszerű műszaki megoldások alkalmazásával látták el. A villamos berendezéseket a Siemens cég szállította. A kocsik belső tere a középső utastérből és az attól elválasztott két vezető fülkéből állt. A kocsiszekrény közepén helyezték el az egyszárnyú tolóajtókat. A kétféle fából készített belső borítás, az U alakban elhelyezett ülések és a szép lámpák dekoratív hatást keltettek.
A megnyitás korában 1896. május 2. a fémburkolatú kocsik szekrénye sárga, a hossztartó borsózöld színű volt, némelyiket még szecesszív indákkal is díszítették.A régi kocsik összszáma 20 db volt, ebből 10 db volt fémburkolatú, a többi fenyőfa-burkolatú. Ma mindössze 3 ép kocsi maradt ránk és egy roncs. A 3 kocsi pályaszáma: 1, 11, 19. A 3 megmaradt kocsiból 2 a földalatti Deák téri Múzeumában található az 1. és a 19. A 11. pályaszámú kocsi 1973-tól rothadt a mexikói úti végállomás egyik vakvágányán, amíg 1995-ben teljesen felújították. Ez a motorkocsi korszerűsített áramszedővel évente egy-két alkalommal nosztalgia-járatot szolgál, igen nagy érdeklődés mellett.
"A vonal forgalmának lebonyolítására 19 motorkocsit, és egy termes szalonkocsit szereztek be. Nehéz feladatot jelentett a kocsik megépítésénél az igen alacsony alagút - belmagasság. ("A betonalap 3,25 m-re van az útpálya felszíne alatt")

A királyi kocsi (Fav 20) Felső képen az FJFVV 20-as kocsi az Aréna kocsiszínben, alsó képen pedig az 1944-es átalakítás után. Az alsó fotó egy eddig nem publikált kép eme különleges járműről. Látni a kocsi érdekességeit, többek között az eredeti és az új forgóvázat, az ajtók elrendezését, az alsó fotón a kézifék karját, és a sínfék helyét. bővebben Fotók: Németh Zoltán Ádám

FJFVV 16-os kocsi FJFVV 18-as kocsi eredeti kiszerelésben FJFVV 5-ös kocsi FVV 1-es kocsi A FAV utoljárra elkészült pótkocsija..

Szinte csak ez maradt a régi felszíni szakaszból: Wünsch Róbert hídja. a Wünsch-híd, ahogy az eredetileg is kinézett egy gőzdinamó a Kertész utcai erőműben. Amit ma már nem láthatunk: az állatkerti megálló. A híd nagyjából ott volt, ahol ma a 72-es troli megállója van. Így nézett ki a levegőből az alagút vége

A kút 1936-ban keletkezett, és a már elpusztult, korábbi székely Bodor-kút mintájára építették fel. Kör alaprajzú emelvény oldalába építették, melyre két íves lépcső vezet, és oszlopok tartotta kupola koronáz. Ennek tetején az aranyozott Neptun-szobor egy nap alatt körbeforgott. A víz hajtotta szerkezet minden órában dallamot játszott. Mai felújított állapotában, bár nem az eredeti szerkezettel, ismét zenél a kút.

Kiűzetés a főtérről

Visszaállítható a zenélő kút a vásárhelyi nyilvánosság elé?

A vásárhelyi önkormányzati képviselőtestület idei első ülésén napirendre került a Bodor Péter zenélő kútjának visszaállítása is. Az indítványról, mely korábban, Fodor Imre polgármestersége idején egyszer már kútba esett, ezúttal Bálint István fújta le a port. Egyelőre döntés még nem született, ha egyszer mégiscsak meglesz a határozat, akkor már csak a helyszín kijelölése okozhat gondot.

Sajnos, eredeti helyére nem állítható vissza, a görögkeleti székesegyházat építették oda. A jogos elvárás szerint a főtéren kellene helyet találni a város szimbólumaként elhíresült zenélő kútnak. E megoldás mellett kardoskodik maga az indítványtevő is, de került magyar ember is, aki ellenezte ezt. Csegzi Sándor alpolgármester szerint “ma nem a főtéren van a helye, nem illik a mai városképbe, hiszen nem funkcionális”.

Az alpolgármester úgy véli, “igen zsúfolt lenne a központ, hiszen három köztéri szobor is díszíti”. Eme állításával szembe megy azokkal, akik a virágóra helyére szeretnék telepíteni. Csegzi szerint azoban ott túl nagy helyet foglalna el, hiszen az átmérője eléri a 7 métert, a magassága pedig a 8-at. Emiatt az alpolgármester a várba szeretné elhelyeztetni a kutat.

Emlékeztetőül: Trianon óta Marosvásárhely főteréről sorra tüntek el a Bodor-kút, a Petőfi-emlékoszlop, a Kossuth-szobor, valamint a Bem-szobor. Helyettük emelték a két katedrálist, a görög katolikust és a görögkeletit, az Ismeretlen katona szobrát, Avram Iancu lovasszobrát, a Latinitás emlékművét, a Balcescu-büsztöt, illetve az Emil Dandea-szobrot. A nyolcvankilences változások után emelt magyar vonatkozású szobrok – Petőfi, Bernády, Borsos Tamás, II. Rákóczi Ferenc – közül a román nacionalisták ellenállása miatt egyiket sem sikerült a főtérre állítani.

Annak ellenére sem, hogy végig magyar többségú önkormányzati testület, nyolc éven keresztül pedig magyar polgármester állt a város élén. A történtek jelzésértékűek, azt üzenik a város folyamatosan fogyatkozó magyarságának, hogy akárcsak emlékművei, legfenneb csak megtűrt lehet ősei városában, az egykori Székelyvásárhelyen. Ezért érthetetlen és elítélendő Csegzi alpolgármester megalkuvó magatartása.

Szentgyörgyi László

A zenélő kutat Bodor Péter székely ezermester építette 1816 körül, a mostani ortodox katedrális lépcsőzetének helyén állt. A zenélő szerkezetet a víz hajtóereje működtette. A kupola tetején egyesek szerint Apolló, mások szerint Neptun szobra állt, aki szigonyával mutatta az időt. Az ország első köztéri zenélő órája 1836-ig működött, amikor egy hóvihar ledöntötte a tetején álló szobrot. 1911-ben bontották le, majd pontos mását 1935-ben Budapesten, a Margitszigeten építették fel.

[forrás]

Bodor Péter a legendás hírű székely ezermesterről a hagyomány sok történetet megőrzött. Erdőszentgyörgyöm született 1788-ban, de élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte. A Református Kollégiumban, majd a bécsi Politechnikumon géptanban képezte magát. Visszatérve a városba olyan hidat épített a Maroson, melyben csak faszeget használt és közel száz éven át fennállt. A Vártemplom falépcsője, a kibédi 16 regiszteres faorgona ma is használhatóak, szintén az ő műve. A szabadságharc idején gyutacsgyárat létesített Kolozsvárott - Bem tüzérségét kapacitálta gyutacs-, golyó-, meg ágyútervek megvásárlására - sajnos, ott érte váratlan halála 1849-ben. Házsongárdi temetőkertben van eltemetve. Ami igazán híressé tette a zenélő kút megépítése volt, mely 1820-22 között készült el. A régi kőkút medencéjére egy magasított felépítményt készített és arra karcsú faoszlopokon nyugvó pavilonszerűt emelt, melyet félgömbkupolával fedett be. Ebben a kupolában helyezte el az órát és a zenélőszerkezetet melyet a víz hajtóerejével működtetett. Az idő múlására a kupola tetejére helyezett Neptun (Apolló?) szobor figyelmeztetett, amely 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt. A szerkezet hatóránként eljátszott egy-egy dalt, mely csendes éjszakákon a közeli falvakban is hallható volt - Borosnyai Lukács János kollégiumi tanár , a püspök unokájának feljegyzése szerint. Valószínű, hogy ez volt az ország első köztéri órája. A kút a vizét a várból kapta. Az erődített dombhátról, a folyó teraszáról öblös téglanyilások gyűjtötték össze a forrásvizet. Levezették a Vargák bástyájával szemközt, a kis park alatti medencébe, innen facsövön keresztül a Főtérre. A zenélőkút falazatából négy csövön folyt ki a víz. A kút órája és zenélőszerkezete 1836 decemberéig működött, mikor egy hóvihar ledöntötte a Neptun szobrot. Valószínű ekkor megy tönkre a zenegép, amit aztán sokáig őriztek a régi városháza padlásán.

A mendemondák szerint Bodor Pétert bankjegyhamisításért elítélték és ekkor ő vett volna ki egy csavart és rontotta el a szerkezetet. 1911-ben a kútat lebontották. Páll Andor erdélyi születésű gépészmérnök javaslatára Budapest vezetősége a Margit-szigeten felépíttette a Bodor-kút pontos mását 1935-ben, de zenélőszerkezetét villanyorgona helyettesítette.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei ,72-74 old., részlet

Újra zenélhet a Bodor-kút

Elfogadta a marosvásárhelyi helyi tanács a Bodor-kút helyreállításáról hozott határozatot csütörtökön. Kirsch Attila helyi tanácsos lapunknak elmondta, a februári tanácsülésig összeállítják a kúttal kapcsolatos tennivalók feladatfüzetét. Következõ lépésként véleményezõbizottságot jelölnek ki, amely elbírálja a júniusig kiírandó pályázatra beérkezõ megvalósíthatósági terveket. A Bodor-kút helyreállításának költségeirõl a csütörtöki tanácsülésen nem esett szó, tavaly viszont a helyi önkormányzat tizenötezer lejt szánt erre a célra.

Fotó: Krónika

A Margitszigeti Domonkos Apácakolostor és környezete rendezésére tanulmányterv, engedélyezési tervek és két ütemben kiviteli tervek készültek 1997-2002 között.
A kiviteli tervek megvalósítása 2000-, 2001- és 2002-ben fokozatosan történt, a ma már értékelhető eredménnyel, de az ütemezés szerinti II. ütemet sem érte el.




I. ütem (1998)

- Ismert és hitelesen feltárt a templom és a kolostornégyszög, az északi udvarral együtt. Műemléki tudományos dokumentáció csatolható.
- Feltárt, de régészetileg és műemlékileg még nem dokumentált az ÉK-i palotaszárny és a Szentély K-i szakasza.
- Tervszinten rendezhető a templom, az északi udvar a kolostor udvar és a közvetlenül határos helyiségek.

Az I. ütem építészeti feladatai:

- Kerítés létesítése, ideiglenes (áthelyezhető) kapuval
- Kerítésen belüli szobrok és alapozásuk bontása
- Kerítésen belüli meglévő kerti utak részleges bontása, átalakítása
- Térszint, padlószintsüllyesztés a régészetileg hiteles (XV. századi) szintre
- Belső téglapadlók kialakítása a templomhajóban és Szentélyben, a kerengőben és a refektóriumban
- A falazatok kőrestaurátori munkái

II. ütem

- Elkészül az 1997-98-ban feltárt palotaszárny tudományos dokumentációja.
- Hitelesítő feltárások készülnek a Ny-i udvar és a dunai csatlakozó szárnyak területén, elkészül ezek tudományos dokumentációja.
- Tervszinten rendezhető a palotaszárny, a dunai bejárat, a Ny-i udvar és bejárat.
- Folyik az I. ütemben megtervezett rendezés kivitelezése.

III. ütem

- Hitelesítő feltárások készülnek a Ny-i udvar déli szakaszán és a déli szárnyak területén, elkészül ezek tudományos dokumentációja.
- Tervszinten rendezhető a kápolna helyreállítása és a feltárt szakaszok bemutatása.
- Folyik az II. ütemben megtervezett rendezés kivitelezése, elkészül a dunai és a Ny-i bejárat

IV. ütem

- Befejeződik a kivitelezés a teljes rendezés vonatkozásában.

Kápolna

Kápolna belső