Durva az éj, az út is úttalan
A szenthely kapuja megint zárva van
Vigyázz rám, ha testem körülfonja az éj!
Hol van a hely, hol van a szó
Mi utat mutat, mi lenne jó
Pokolra küldesz vagy megbocsátasz mindenért?

Nem adom fel, csak élek és félek
Hát ennyi volt, ennyi egy élet
Mondd a hitem, ugye nem csak ennyit ér?
Lesz-e ott hely, várnak-e engem
Vagy örökre vége, pokolra kell mennem
Bocsáss meg kérlek, bocsáss meg a bűneimért!

A lelkem nem kell senkinek
A szívem egy koldus vette meg
Férgek csatáznak hitvány testemért
A múltamból semmi nem marad
A jövőm egy bohém pillanat
Bocsáss meg kérlek, bocsáss meg a bűneimért!

Hiába volt itt hallgatózni többé:
nem sirt hangos nyögés, csak gyenge sóhaj
reszketteté a levegőt örökké.
Kín nélküli fájdalom, csendes óhaj
s bár gyermek, asszony, férfi volt tömérdek,
e nagy tömegben semmi zokogó zaj.
A jó mester szólt hozzám: »Meg se kérded,
mily lelkeket látsz itten? Nos, kivánom,
tudd meg, míg tovább mennél: semmi vétek
nem volt szivükben; ámde, mert a vámon
nem mentek át, mely kapuja hitednek,
érdemük mind megtörik e hiányon.
Mert a kereszténység előtt születtek,
és Istent nem törvény szerint imádták:
és én is tagja vagyok e seregnek!
Csak ily hiány, nem más bün vagy zsiványság
okozta vesztünk, ily hiány okozta,
hogy életünk reménytelen kivánság.«
Szava szivemet szorítva kinozta,
látva kivált, hogy hány nagy kincsü szellem
lebeg e Tornácban reményefosztva.

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!





"Állítólag minden lénynek, már amelyiknek van szíve, ugyanannyi szívdobbanás adatik egy életre. Mikor a szíve utolsót dobban, akkor vége megszabott életének. Egy lény életének hossza ezek szerint attól függ, hogy e "készletet" mennyi idő alatt éli fel. Minden szívdobbanáshoz tehát az élet egy darabja tartozik. E szívdobbanásokból áll össze az életút, amit be kell járni. "

Amikor a szemed kimarta a só,
Amikor már semmi sem jó,
Csak sajognak a sebek,
És kábultan nézed az eget

És nem jön sem vigasz,
Sem segítség,
Örök társad marad
Az őrjítő kétség.

Kergetőzik benned
Ezer miért,
Mindent megadnál
Egy perc nyugalomért.

Mikor Isten sincs,
Vagy fényévekre van,
S el sem hiszed, hogy
Voltál gondtalan

A megváltás, a hajnal
Ekkor van közel,
Csak tarts ki,
A siker nem marad el.

Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám s ez elég
- tudom, hogy megteszed -
mert a gondolat ideér
a gondolat elér
nincs idő nincs messzeség
csak diadal
a gondolat megvígasztal

Ne írj, ha nem lehet
csak gondolj rám mindig kedveset,
szépeket sötétet,
napfényt lépteket
feléd felém. . .
a gondolat elér

"- A legerősebb kötelékeket a kötődés hozza létre, ez teszi gyengévé, tudatlanná az embereket, emiatt nincsenek tudatában az abszlút valóságnak. A májá vagy illúzió mélyen gyökerezik a kötöttségekben. Az illúzió forrását akkor teremtjük meg, amikor kötődünk valamihez vagy vágyunk valamire. Akik mentesek a kötöttségektől és vágyaikat a szellemi fejlődésre irányítják, mentesek a májá vagyis az illúziók rabságától. Minél kevésbé kötődünk, a dolgokhoz, annál több belső erőre teszünk szert; minél nagyobb belső erővel rendelkezünk, annál közelebb kerülünk a célhoz. A vairágja és az abhjásza - a nem kötődés és az abszolút valóság állandó tudata - egy madár két szárnyához hasonlók, melyeken az a halandóság síkjáról a halhatatlanság magasába szárnyalhat. Akik nem engedik, hogy szárnyukat megkösse a májá illúziója, elérhetik a tökéletességet - mondta mesterem, majd így folytatta. - Sok ember összekeveri a kötődést a szeretettel. A kötődés esetében azonban önzővé válsz, saját örömödre figyelsz, és visszaélsz a szeretettel. Birtokolni akarsz és megpróbálod megszerezni azt, amire vágysz. A kötődés szolgaságot teremt, míg a szeretet szabadságot ad. Amikor a jógik a nem kötődésről beszélnek, nem érzéketlenséget hirdetnek, hanem arra tanítanak, hogy miként szerethetünk másokat őszintén és önzetlenül. A nem kötődés helyes értelmezésben szeretetet jelent. A nem kötődést vagy szeretetet ugyanúgy gyakorolhatják a világi életet élő emberek, mint a világról lemondottak."

(Swami Rama: Élet a Himalája Mestereivel)

A Föld a hazugság tisztítótüze; itt minden hazug körülöttünk: a tér ál-végtelenje, a dolgok ál-valósága, önmagunk ál-sokasága. S az ember-agyban még az igazság is táncol: egyszerre minden igaz, és egyszerre semmi sem igaz. A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út éppen az, amely a leghazugabbnak látszik: a képzelet. A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása.
Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek-völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál-végtelenjéből képzeleteden át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe.
Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz.
A Földön mindaz, ami keletkezik és elmúlik, valóságnak neveztetik; csak éppen a képzelet tűnik olyannak, mintha teremtményeit a semmiből húzkodná elő. Az ál-semmi, ahonnét a képzelet merít: a valóság; s a sok külön-lévő ál-valóságban csak az a valódi, ami bennük semminek, képzeletnek rémlik: érzékelhetetlen, közös lényegük, a változó megnyilvánulások mögötti változatlan létezés.

Részlet Weöres Sándor A teljesség felé című művéből

 - Nekem nagy orrom van, mama? - kérdezte Brájen. Már hazafelé tartottak.
 - Mindig a szexen jár az eszed!
 - Nem azon jár.
 - Állandóan azon jár. Reggel, délben, este. Tetszik ez a lányoknak? Mit
szólnak hozzá a lányok, nem túl nagy? Nem túl kicsi?
Földön kuporgó koldusok felé közeledtek. Elég nagy volt a gyalogos, illetve
a szamaragolós forgalom, így akadt dolga a sok rongyokba bugyolált
szerencsétlennek.
 - Alamizsnát! - emelgették kezüket vagy táljukat. - Alamizsnát! Alamizsnát a leprásnak!
Egy közöttük guggoló, de láthatóan makkegészséges ifjúnak is volt tálkája.
Épp egy szamárháton közlekedo leendo üzletfél felé nyújtotta.
 - Alamizsnát az ex-leprásnak!
De miután az továbbhaladt, odafordult a mellette ülohöz. - Ezek a
szamártulajdonosok mind egyformák, sose változnak meg. Na - ugrott fel -,
itt egy balek.
Odadugta a tálat Brájen orra alá. - Egy tálentomot az ex-leprásnak!
 - Tunj el! - rikácsolta Brájen anyja.
Namármost. Szakmai szempontból helytelen ilyenkor azonnal visszavonulni.
Ezt jó, ha tudja a kedves olvasó. Jöhetnek még nehezebb idok is, ugye...
 - Egy tálentomot az öregnek! Ex-leprás! - ugrálta körbe oket a koldus, aki
jó szakember volt.
 - Egy tálentom! - hökkent meg az anya. - Egy hónap alatt sem keres annyit!
 - Akkor egy felet.
 - Tunj már el!
A koldus továbbra is Brájenre koncentrált.
 - Gyerünk nagyorrú! Alkudjunk meg! Na, kezdjük az alkut! Mondjuk, te egy
sékellel indulsz, én pedig kétezerrel. Megegyezhetünk ezernyolcszázban.
 - Nem - mondta Brájen.
 - Ezerhétszázötven.
 - Takarodj! - szögezte le Brájen anyja.
 - Hétszáznegyven.
 - Békén hagynál minket?
 - Két sékel, csak ketto! Elonyös, nem!
 - Nézd! - magyarázta az asszony. - Nem fog neked adni egy kanyit sem. Tehát
kopj le!
 - Jó uram! Egy utolsó ajánlat: fél sékel egy öreg ex-leprásnak!
Brájen elgondolkodott.
 - Azt mondtad, ex-leprás? - kérdezte gyanakodva.
"Meg van nyerve", gondolta a koldus, már csak végig kell játszani a
meccset, és fennhangon folytatta.
 - Pontosan, uram. Tizenhat év csengettyuzés..., büszke vagyok rá!
Brájent most már kifejezetten érdekelte a dolog.
 - És mi történt?
 - Hát - felelt a koldus - meggyógyultam.
 - Hogyan?
 - Csoda történt velem - jött a magyarázat - baromi nagy csoda.
 - Ki gyógyított meg?
 - Jézus csinálta. Szökdécseltem, végeztem a munkámat. Egyszer csak ott
termett és meggyógyított. Volt üzlet, nincs üzlet. Egy pillanat alatt
odalett a megélhetésem. Azt sem mondta, fapapucs, csak azt, hogy
megtisztultál. Marha jó fej volt...
Brájen azonnal rájött, mi a helyes megoldás.
 - Hát menj oda - tanácsolta -, és mondd meg neki, hogy újra leprás akarsz
lenni.
 - Azt megtehetném uram - a koldus még mindig ugrált -, igen-igen. Azt kéne
tennem, igen. Gondoltam, odamegyek hozzá, megkérem, hogy egy kicsit
nyomorítsa meg az egyik lábamat munkanapokra. Az elég szánalomgerjeszto, de
mégse lepra, ami elég szar dolog, már elnézést a kifejezésért.
 - Brájen! - elégelte meg a dolgot az anya - gyere és takarítsd ki a
szobádat!
Brájen adott egy pénzdarabot a koldusnak.
- Köszönöm uram, köszzönöm. Mi?!! Egy nyomorult dínár az egész
történetemért?
 - Van akinek nem lehet a kedvére tenni - mondta inkább csak magának Brájen.
 - Jézus is pont ezt mondta, uram - szólt utána a szerencsétlen egészséges.

   Brájen anyja berúgta otthonuk ajtaját, ennyi segítség elkelt néha az öreg
darabnak, és beléptek a szobába, mely egyetlen helyiségként jelképezte a
lakást.
 - Jó napot kívánok - állt fel egy székrol valaki.
Hoseink meghökkenve álltak meg az ajtóban, bár az anya kevésbé látszott
meglepettnek. A hivatlan vendég római katona volt. Erre engedett
következtetni borvértje és borlemezekkel borított helyes kis harci
szoknyácskája. Eléggé zavarban volt.
 - Ó! Helló, tiszt úr - köszöntötte az asszony -, azonnal megyek, egy
pillanat.
Brájen alig jutott szóhoz.
 - Mit keres ez itt - támadt, persze halkan az anyjára, majd fogai között
szurve a szót hozzátette - Szemét rómaiak...
Az anyja ráförmedt.
 - Ne kezdd ezt Brájen! Menj és takarítsd ki a szobádat!
De Brájen nem mozdult, ezért szelídebb hangon magyarázni kezdett.
 - Figyelj Brájen! Ha ok nem lennének itt, nem lenne ennyi mindenünk. Ezt ne
felejtsd el!
Brájen nem nagyon értette a dolgot, ugyanis nem volt semmijük.
 - Semmivel nem tartozunk a rómaiaknak, mama - mondta.
 - Nos, ez azért nem egészen igaz.
 - Ezt hogy érted?
Héberül suttogtak. A bunkó római biztosan nem érti. A tahó.
 - Hát... o... tudod, sokszor kérdezgettél már az o...
 - Az orromról?
 - Igen - sóhajtott az anya -, nos megvan az oka, hogy miért ilyen.
 - Mi az? - kérdezte mohón Brájen.
 - Azt hiszem, már régen el kellett volna mondanom neked. Hát Brájen... a te
apád nem Koen úr.
 - Sose gondoltam...
 - Pofád befogod! Egy római volt, Brájen. Százados volt a római légióban.
Brájenben forrni kezdett a düh.
 - égy érted: MEGEROSZAKOLTAK!? - üvöltötte suttogva.
 - Eloször igen.
 - Ki volt az?
 - Nunciusz Maximusznak hívták. Fut-fát ígérgetett nekem. Hogy elvisz
Rómába... házat a Fórumnál. Rabszolgák, szamártej, annyi arany, amennyi
belém fér. Aztán szépen elbánt velem. Huss, mint akit puskából lottek ki!
 - Ó, az aljas - sziszegte Brájen együttérzon.
- Tehát - foglalta össze az aanya még egyszer a tudnivalókat -, ha legközelebb
azt mondod: szemét rómaiak, ne feledd, hogy te is az vagy.
Brájennek most esett le. Dühösen ugrott az ajtóhoz és kiabálni kezdett
hangjában az abszolút elhivatottság gogjével. - Nem vagyok római, mama, é;s
soha nem is leszek! Én KÓBI vagyok, egy BIBSI, HÉBI, KAMPÓSORRé, én KÓSER
vagyok, mama! VÖRÖSTENGERÉSZGYALOGOS vagyok! Büszke vagyok rá!
Ezzel kiugrott az ajtón.
 - Hah! - legyintett lemondóan az anya. - Szex, szex! Csak a szex jár a
fejében.
Megindult a katona felé, aki zavartan felállt.
 - Na, mi újság százados úr? - kérdezte, és egy korát jelzo nyögéssel
letérdelt a tiszt elé úgy, hogy megfelelo formára csücsörödo szája
egyvonalban legyen a harci szoknya közepével.

"Amúgy is egy buja, buja-szexis, izgató kis kurva vagy. Na megyek alszom pár órát, mert éjszaka nem nagyon tudtam."/ kedvesem/

Imádlak:) Akkor mostmár ketten várnak haza:) / .... /

  Jól vagyok, csak H hiányzik.csók.

Jó éjt, ...:) ma is olyan vihar lepett meg minket, hogy csak úgy repkedtek a hotel kávézójának nehéz napernyői.Klassz volt! Kicsit már kellett is ez a vihar olyan herefonnyasztó/ :D / a meleg. Légkondi D miatt éjszaka nem megy, így egy szál F.-ban is melegem van / :)))))/Tegnap veled álmodtam . Csak beszélgettünk...sajnos:) remélem legalább olyan jól vagy, ahogy az álmomban voltál:) puszi mindenhova!  /H/

/ellentétes hírek.(?) / .

Önerőből felúszott a víz felszínére az orosz haditengerészet mini-tengeralattjárója, miután a Scorpio-45 brit mélytengeri robot öt óra leforgása alatt elvágta a rá tekeredett kábeleket és megtisztította orrát a halászháló maradványaitól. A hétfős legénység túlélte a több mint három napos fogságot. A legénység máig rendelkezett elegendő oxigénnel.

A bajba jutott mini-tengeralattjáró Ajánlat Horogra akadt az orosz mini-tengeralattjáró   A legénység mind a hét tagja életben van - jelentette be Igor Digalo  szóvivő. Vasárnap reggel 5 óra után ért fel a víz felszínére a Priz ASZ-28 jelzésű mélytengeri kutatóhajó, amelynek mindössze 3-4 percre volt szüksége ahhoz, hogy a vészmerülést végrehajtsa. Legénységének mind a hét tagja túlélte a 190 méteres mélységben eltöltött több mint három napos kényszerű fogságot, állapotuk kielégítő. A tengeralattjáróból önállóan, segítség nélkül jutottak ki, s az Alagesz nevű hajón orvosok hada vette őket gondozásba. A sikeres mentőakció hírét bejelentve Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese köszönetet mondott az amerikai és különösen a brit haditengerészetnek a segítségért.   Az orosz haditengerészet egyik hajóján nemrég Petropavlovszk-Kamcsatszkij kikötőjébe érkezett a megmentett mini-tengeralattjáró legénysége. A tengerészeket orvosi vizsgálatnak vetik alá, mivel a 76 órás mélytengeri tartózkodás és a mini-tengeralattjáróban lévő 5-10 fokos hőmérséklet nyomán a megfázás tünetei jelentkeznek náluk. Kihűlés és sokkhatás is fenyegeti őket az orvosok szerint.   A rutingyakorlatozáson részt vevő orosz mini-tengeralattjáró csütörtök hajnalban vált mozgásképtelenné a Kamcsatkai-félsziget csendes-óceáni vidékén, a parttól 15 kilométerre, 190 méter mélyen. A baleset híre csak péntek reggel tudódott ki, attól kezdve azonban - az okokat, a mentési akciókat és a levegőtartalékot illetően gyakran egymásnak ellentmondó - nyilatkozatok és bejelentések özöne hangzott el.   A legnagyobb problémát az okozta, hogy a búvárhajó a parti megfigyelő rendszer egyik, 60 tonnás horgonnyal rögzített antennájába akadt bele, így a vontatóhajók hiába erőlködtek, gyakorlatilag mozdítani sem tudták a "tengeralattjáró-antenna-horgony" monstrumot, s végül a sodronykötelek elpattantak a megterheléstől. A pénteken még elsődleges akadályként emlegetett halászháló minden jel szerint kevéssé volt fontos, mivel a brit Scorpio percek alatt levagdosta a hajó orrára tekeredett hálót.   Bár a helyzet alakulása bizonyos értelemben emlékeztetett a Barents-tengeren öt évvel ezelőtt elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró esetére, ezúttal az orosz haditengerészet nem habozott külföldi segítséget hívni. Az amerikai, a brit és a japán haditengerészet azonnal útnak indította mentőegységeit, s az amerikai és brit Scorpiókat szállító repülőgépek már szombat délelőtt megérkeztek a helyszínre. A tényleges mentésben csak a brit királyi haditengerészet távvezérlésű mélytengeri robotja vett részt. A brit Scorpio-45-ös közép-európai idő szerint szombaton hajnali fél egykor merült le, s kevesebb mint öt óra leforgása alatt elvágta a tengeralattjárót fogságban tartó kábeleket. Ezután már csak a halászhálót kellett szétszabdalnia.   A mentés utolsó fázisára a térségbe érkezett Szergej Ivanov védelmi miniszter, aki szombat délelőtt még azt mondta, hogy folyamatosan kapja a helyzetjelentéseket, de nem kíván a helyszínre utazni, mert "nem tartja célszerűnek és hatékonynak, hogy tanácsokat osztogasson és beleavatkozzon a mentést végző szakértők munkájába". Néhány perccel későbbi hírügynökségi jelentések viszont már azt tudatták, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására Ivanov útnak indult Kamcsatkára.   Sok orosz nem kért volna külföldi segítséget   A tengeralattjáró megmenekülése után Viktor Fjodorov admirális, a csendes-óceáni orosz flotta parancsnoka köszönetet mondott a brit, az amerikai és a japán haditengerészet mentőalakulatainak.   A csendes-óceáni flotta több mint tíz éve működik együtt más országok flottáival. Ez idő alatt csak az amerikai haditengerészettel 17 alkalommal tartottak közös hadgyakorlatot, tavaly júliusban pedig orosz, amerikai és brit hadihajók vettek részt Vlagyivosztokban közös gyakorlatozáson.   Nem mindenkiben váltott ki azonban osztatlan örömet, hogy az orosz haditengerészet külföldi segítséget hívott a mini-tengeralattjáró megmentéséhez. Eduard Baltyin tengernagy, a fekete-tengeri flotta volt parancsnoka hibásnak nevezte a hadi tengerészeti erők vezetésének azon döntését, hogy NATO-tagállamoktól kért segítséget. Baltyin úgy vélte, hogy az orosz haditengerészet birtokában lévő mélytengeri robottal meg lehetett és meg kellett volna önerőből oldani a mentést.   "Ez a térség tele van titkokkal, itt fekszik a csendes-óceáni flotta hadászati atom-tengeralattjáróinak legnagyobb támaszpontja, amelyet maguk a NATO-tagállamok is darázsfészeknek neveznek. Titkos kábelek hálózzák be a térséget, és itt állították fel a külföldi tengeralattjárókat észlelő megfigyelő rendszert" - mondta szombaton az admirális, aki szerint "még jó, hogy nem az egész NATO-t hívta meg és vele együtt a Dél-afrikai Szövetséget" a haditengerészet parancsnoksága.   Fjodorov tengernagy viszont kiállt a döntés mellett, s közölte, hogy az amerikai és brit mentőegységek bevonásával nem sértik meg a titoktartást. A Szovjetunió idején ebbe a térségbe valóban nem engedtek be külföldi hajókat, de a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló START-I és a START-II szerződések életbe lépésével megváltozott a helyzet. Emellett a batiszkáf nem Oroszország fenségvizeiben, hanem nemzetközi területen vált mozgásképtelenné, így a nemzetközi jog értelmében Oroszország nem korlátozhatja külföldi hajók mozgását ebben a térségben - érvelt Fjodorov admirális.   Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Szergej Ivanov védelmi minisztert a mini-tengeralattjáró balesete körülményeinek teljes kivizsgálására - jelentette be Alekszej Gromov elnöki szóvivő a közelmúltban.   [origo]/MTI

"Amikor kicsi voltam
Testvérkém betakartam
Megcsókolt, apa és anya:
Anya: Kislány, elolthatod a lámpát,
Vigyáz rád Isten, éjszaka.

Amikor apám elment,
Az anyám inni kezdett,
Józannak, nem láttam soha.
Apa: Kislány, elolthatod a lámpát,
Nincs Isten már.. csak éjszaka."

Kudarcba fulladt az elsüllyedt orosz katonai mini-tengeralattjáró és legénységének megmentésére irányuló első kísérlet. A mentőakciónak szombaton le kell zárulnia, ugyanis ennyi időre elegendő levegő van a tengeralattjárón.

Ajánlat Horogra akadt az orosz mini-tengeralattjáró A rutingyakorlatozáson részt vevő Priz ASZ-28 jelzésű mélytengeri kutatóhajó közép-európai idő szerint csütörtök hajnali egy órakor került halászháló fogságába a Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 75 kilométerre délre fekvő Berezovi-öbölben. A 7 fős legénység megpróbálta kiszabadítani a hajót, de a kísérlet visszájára sült el, mivel a háló rácsavarodott a propellerre, ráadásul rengeteg energiát fogyasztottak el, így az akkumulátorcellák szinte teljesen leimerültek. A mentésre érkező orosz egységek azt tervezték, hogy a hajót sekélyebb vizekre húzzák, és ott próbálják kiemelni. A péntek éjszakai akció az első hírekkel ellentétben mégsem járt sikerrel, a mozgásképtelenné vált járművet mégsem sikerült a sekélyebb víz felé elmozdítani - közölte Vlagyimir Pepeljajev ellentengernagy, az orosz haditengerészeti erők parancsnokhelyettese szombat reggel.  Időközben az is kiderült, hogy a legnagyobb problémát nem a mélytengeri kutató-mentő tengeralattjáró propellerére csavarodott halászháló okozza, hanem a parti megfigyelő rendszer egyik, 60 tonnás horgonnyal rögzített antennája, amelybe beleakadt a jármű. Pepeljajev ellentengernagy elmondta, hogy ideiglenesen leállították a mentőakciót, s a Tiger nevű mélytengeri kamera, illetve a Venom nevű mélytengeri robot segítségével ismét felmérik a helyzetet. Ha a helyzet rosszul alakul, akkor bevetik az amerikai Super Scorpio és a brit Scorpio mélytengeri robotokat, illetve az ezekkel érkező szakembereket, mélytengeri búvárokat. Petropavlovszk-Kamcsatszkij repülőterére órákon belül megérkezik az amerikai haditengerészet három, illetve a brit királyi haditengerészet egy szállító-repülőgépe a szükséges felszereléssel. Orosz televíziós jelentések szerint a külföldi segítséget azonban legkorábban is közép-európai idő szerint délután két órára tudják a katasztrófa helyszínére vinni mentőhajókkal. A 900 méter mélységig merülni képes Scorpiók vastag drótkötelek és kábelek átvágására alkalmas berendezéssel is fel vannak szerelve. Igor Digalo sorhajókapitány, az orosz haditengerészeti erők főparancsnokának segédtisztje közölte, hogy a kapcsolatot továbbra is tartják a tengeralattjáró fedélzetén tartózkodó hét tengerésszel. A sorhajókapitány állítja: állapotuk stabilan kielégítő, nem estek pánikba, nyugodtan várják a segítséget. Pepeljajev ellentengernagy elmondása szerint a mentőakciónak szombaton le kell zárulnia, ugyanis ennyi időre elegendő levegő van a tengeralattjárón. A balesetről egynapos késéssel értesült a közvélemény. Az Interfax hírügynökséget előbb a bajba jutott tengerészek családja riasztotta, utána rögtön a haditengerészet is megkezdte az információk folyamatos - igaz olykor egymásnak ellentmondó tartalommal - közlését.

60 éve dobták le az atombombát Hirosimára

Egyperces csenddel emlékeztek meg Hirosimában tízezrek szombaton az atomtámadás 60. évfordulójáról. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő közölte: Japán továbbra is "békeszerető és atomfegyvermentes" kíván maradni.

Ajánlat Hirosimára a szovjet expanzió miatt dobtak atombombát Képgaléria 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé A tűző nyári napsütésben túlélők és áldozatok családtagjai gyűltek össze a Béke Emlékparkban álló emlékműnél, annak a helynek a közelében, ahol 1945. augusztus 6-án az atombomba felrobbant, tízezrek életét kioltva és valósággal eltörölve a várost a föld színéről. Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az amerikai légierő Enola Gay nevű B-29-es nehézbombázója hatvan évvel korábban tömegpusztító terhét ledobta, megszólalt a békeharang, s városszerte egyperces némasággal emlékeztek meg az áldozatokról. Akiba Tadatosi hirosimai polgármester békenyilatkozatában azzal vádolta az öt atomhatalmat - az Egyesült Államokat, Oroszországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Kínát -, valamint Indiát, Pakisztánt és Észak-Koreát, hogy az az emberiség túlélését veszélyeztetik. Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő közölte: az emberiség történelmében a japán az egyetlen nemzet, amely atombomba áldozata volt. "Azzal a szilárd elhatározással, hogy ne ismétlődjék meg Hirosima és Nagaszaki tragédiája, Japán továbbra is tiszteletben tartja a békepárti alkotmányt és az atomfegyver-mentesség elveit" - mondta. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szombaton figyelmeztetett: összehangolt fellépés nélkül a nemzetközi közösségnek az atomfegyverek sorozatos elterjedése veszélyével kell szembenéznie. Az ünnepségen felolvasott üzenetében Annan elítélte az atomfegyver-készletek erősítésére és korszerűsítésére irányuló szakadatlan törekvéseket. A világ első nukleáris támadásában 140 ezren vesztették életüket. Három nappal később az amerikaiak Nagaszakira dobtak le atombombát. Ebben támadásban 80 ezren haltak meg. Japán augusztus 15-én jelentette be, hogy feltétel nélkül kapitulál az Egyesült Államok előtt. (MTI)

Árulkodás magamról rovat.

Egy József A. vers, .. és kedvenc.

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május

 mit nekik a szárazföld ..:)

Ez egy rádióbeszélgetés, ami gallíciaiak és északamerikaiak között valóban
megtörtént, a 106-os tengerészeti vészhívó csatornán rögzítették a
gallíciai partoknál, Costa de Fisterrán 1997 10. hó 16.-án.

A beszélgetés valóban megtörtént, és először 2005 márciusában hozta nyilvánosságra
a spanyol katonai hivatal. Minden spanyol újság leközölte, és egész Spanyolország
halálra röhögte magát.

**Gallíciaiak: (Zaj a háttérben.)**
Itt az A853 beszél Önökhöz, kérem változtasság meg a pozíciójukat 15 fokkal délre,
hogy elkerüljük az ütközést! Önök egyenesen felénk tartanak, a távolság 25 tengeri
mérföld.

**Amerikaiak: (Zaj a háttérben)
Azt tanácsoljuk Önöknek, hogy változtasság meg a pozíciójukat 15 fokkal északra,
hogy elkerüljük az ütközést!

 ** Gallíciaiak:
Negatív válasz. Megismételjük: változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal délre,
hogy elkerüljék az ütközést!

 ** Amerikaiak: (Egy másik hang)
Itt az Amerikai Egyesült Államok egyik tengeri hajójának  kapitánya beszél Önökhöz.
Ragaszkodom hozzá, hogy azonnal változtassák meg a pozíciójukat 15 fokkal északra,
hogy elkerüljük az ütközést!

**Gallíciaiak:
Mi nem látjuk a kérésnek sem megvalósíthatóságát, sem szükségességét, ezért Önöknek
javasoljuk a pozíciójuk 15 fokkal délre történő megváltoztatását, hogy elkerüljék
az ütközést.

**Amerikaiak (nagyon izgatott, parancsoló hang) ITT RICHARD JAMES HOWARD  KAPITÁNY,
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK USS LINKOLN NEVŰ ANYAHAJÓJÁNAK KAPITÁNYA BESZÉL, AMI A
MÁSODIK LEGNAGYOBB HADIHAJÓJA AZ ÉSZAKAMERIKAI  FLOTTÁNAK. KÍSÉR MINKET KÉT
PÁNCÉLOS CIRKÁLÓ, HAT ROMBOLÓ, ÖT KERESZTHAJÓ, NÉGY TENGERALATTJÁRÓ ÉS TÖBB HAJÓ,
AMELYEK ÁLLANDÓAN TÁMOGATNAK.

 A PERZSA ÖBÖLBE TARTUNK, HOGY OTT EGY KATONAI MANŐVERT ELŐKÉSZÍTSÜNK ÉS  EGY IRAKI
OFFENZÍVA ESETÉN VÉGREHAJTSUNK. ÉN NEM AJÁNLOM, ÉN MEGPARANCSOLOM ÖNNEK, HOGY
VÁLTOZTASSA POZÍCIÓJÁT 15 FOKKAL ÉSZAKRA!!!! AMENNYIBEN NEM HAJTJA VÉGRE,
KÉNYTELENEK LESZÜNK A SZÜKSÉGES LÉPÉSEKET MEGTENNI, HOGY BIZTOSÍTSUK AZ ANYAHAJÓ ÉS
A HADERŐ BIZTONSÁGÁT!!!  ÖNÖK TAGJAI EGY
SZÖVETSÉGES ÁLLAMNAK, TAGJAI A NATONAK ÉS ÍGY ENNEK A HADERŐNEK!!! KÉREM AZONNAL
ENGEDELMESKEDJENEK ÉS MENJENEK AZ UTUNKBÓL!!!

**Gallíziaiak:

 Itt Juan Manuel Salas Alcantra beszél. Mi ketten vagyunk.Oltalmaz minket a kutyánk,
az ételünk, két sör és egy ember a Kanári szigetekről, aki éppen alszik. A Cadena
Dial von la Coruna adó és a 106-os tengeri vészhívó csatorna támogat. Sehova nem
utazunk, a szárazföldről beszélünk Önökhöz.
Az A-853-as számú Finisterrai világítótoronyban vagyunk, a gallíciai partoknál.
Halvány fingung sincs, hogy a spanyol világítótornyok
rangsorában hányadikak vagyunk. És megtehetik a lépéseket, amiket szükségesnek
tartanak és amelyekre vágynak, hogy a biztonságát a szaros anyahajójuknak
garantálják, különösen, hogy nemsokára a gallíciai partok szikláin szét fog zúzódni,
és ezen megfontolásból ki kell tartanunk amellett és szeretnénk Önöknek mégegyszer a
lelkükre kötni, a legjobb, legegészségesebb és legokosabb Önöknek és embereiknek, ha
pozíciójukat 15 fokkal délre megváltoztatják, hogy az ütközést elkerüljék.